Hogyan hat a légszennyezés az egészségünkre?
A nem megfelelő levegőminőség rövid- és hosszútávon egyaránt okozthat megbetegedéseket. 2013-ban pedig a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség kijelentette, hogy légszennyezés nemcsak megnöveli a légzőszervi megbetegedések és a szívbetegség kockázatát, de rákkeltő is. Az idő előrehaladtával egyre több betegség esetén találtak kapcsolatot a légszennyezettséggel.
Rövid távú hatások:
- légúti irritáció, köhögés és nehézlégzés
- az asztma és a krónikus hörghurut tüneteit súlyosbíthatja
- növeli a légúti fertőzések kialakulásának kockázatát
- kötőhártya irritációt, könnyezést okozhat
- szívritmus zavart okozhat
- növeli a stroke, az infarktus és az akut szívelégtelenség kockázatát
Hosszú távú hatások:
- növeli a krónikus hörghurut, asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásnak kockázatát
- hozzájárul a tüdőrák kialakulásához
- krónikus szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, érszűkület, infarktus, szívelégtelenség) kialakulásához vezethet
- zavarja az idegrendszer fejlődését (pl. tanulási nehézségek)
- befolyásolja a reprodukciós rendszer fejlődését (pl. meddőségi problémák)
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján friss adatok találhatóak az idő előtti elhalálozásról.
A légszennyezés kapcsán gyakran beszélnek kisméretű részecskékről-ez mit jelent?
A levegőben szálló apró szilárd szemcséket vagy cseppecskéket nevezzük kisméretű részecskéknek, angolul particulate matter – innen a PM rövidítés.
A szám a részecske méretére utal:
- PM10: 10 mikronnál kisebb
- PM2,5: 2,5 mikronnál kisebb
- PM0,1 vagy UFP: ultrafinom részecske (0,1 mikron alatti)
Összehasonlításképp: egy emberi hajszálra 5–7 db PM10-es részecske férne el egymás mellett, vagy akár 20 db PM2,5.
Ezért nem látjuk őket – de belélegezzük. És minél kisebb, annál mélyebbre jut a tüdőben, sőt, a véráramba is bekerülhet.
Hogy kerül ez a sok szennyező anyag a levegőbe?
Erről minden évben készül hivatalos kibocsátási leltár, a legfrissebb, a 2023. évre vonatkozó már elérhető a HungaroMet honlapján. Nézzünk belőle pár érdekességet:
- A részecskék (PM10 és PM2,5) közvetlen kibocsátó forrása legnagyobb részben a lakossági szilárd tüzelés
- A másodlagos részecskeszennyezés egyik fő okozója az ammónia, ami főként a mezőgazdaságból kerül a levegőbe.
- A nitrogén oxidok (NOx) forrásai közül a közlekedés a legjelentősebb, melyet ismét a lakossági kibocsátások követnek. Ez a kettő a kibocsátások több mint feléért felel, és mivel a közlekedés tekintetében is van része a lakosságnak, ismét nagy szerepet vállalhat az emisszió visszaszorításában.
Honnan tudjuk, hogy tényleg ekkora a szennyezés?
Az adatokat komoly előírásokat követő, pontos mérésekkel állítják elő, elemzik és értékelik. Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi a levegő minőségének mérését és értékelését. Közel 60 helyen mehetsz el automata mérőállomás mellett, és hasonló számú manuális ponton történik mintavétel. A pontos helyüket is megtalálhatod az OLM weboldalán.
Ma már van lehetőség arra, hogy magunk végezzünk méréseket ú.n. szenzorok segítségével. Ezek pár tízezer forintos áron beszerezhetők, használatuk egyszerű. Tudni kell azonban, hogy pontosságuk nem veszi fel a versenyt a mérőhálózattal, érdemes ehhez mérten értelmezni az adatait.
Hol tudom megnézni, hogy aktuálisan milyen a levegő minősége?
Ezeken a weboldalakon 1-2 óra csúszással meg tudod nézni az aktuális levegő minőséget, sőt van, ahol előrejelzést is mutatnak:
- HungaroMet
- Európai Levegőminőség Index
- PM Monitoring Hálózat (Miskolc, Kaposvár)
Hogy mennyire egészséges vagy sem az adott levegőminőség, azt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ levegőhigiénés indexe külön kiértékeli.
Mi a helyzet az ipari légszennyezéssel?
Szerencsére elmondhatjuk, hogy a probléma felismerése óta jelentősen csökkent a kibocsátások mennyisége, különösen az ipari források esetén. Néhány példa erre:
- elektrosztatikus porleválasztókkal jelentősen csökkent a cementgyártás poremissziója
- a szigorúbb szabályok bevezetésével nagymértékben csökkentek az ipari kibocsátások
- az ólmozott benzin kivezetésével megszűnt ez a terhelés
- az újabb EURO szabványokkal, a katalizátorok alkalmazásával csökkent a gépjárművek (egyedi) kibocsátása
Mivel a lakossági kibocsátások nem csökkentek olyan ütemben, mint a többi szektoré, így egyre nagyobb hányad esik rájuk.
Ráadásul, sajnálatos módon, a kibocsátások csökkenése nem hoz ugyanolyan arányú javulást a levegő minőségében. Egészségünk megőrzése érdekében további lépésekre van szükség. Rajtunk a sor, nekünk is lépnünk kell a légszennyezés csökkentése érdekében.